Polikrácia!

A polikrácia. A demokrácián is túl. Ez a rövid írás arról szól, hogy miféle társadalmi rendszert kell létrehozni, ami sokkal jobb, igazságosabb, emberibb, szabadabb a demokráciánál. Ez a rendszer a polikrácia.

A polikrácia!

A demokrácián is túl.

Ez az írás arról szól, hogy miféle társadalmi rendszert kell létrehozni, ami sokkal jobb, igazságosabb, emberibb, szabadabb a demokráciánál.

Ez a rendszer a polikrácia. A polikrácia lényege az, hogy egyetlen egy ma országnak nevezett egyetlen közös területen egyszerre párhuzamosan több rendszer, rend működik. Nem vagy az egyik vagy a másik, hanem mind egyszerre párhuzamosan. Míg a demokrácia esetén a többség szavazás útján szerzi meg a hatalmat, addig a polikráciában a többség és mindenféle kisebbség választás alapján jut vezetőihez. A szavazás és választás nem ugyanazt jelenti itt. Míg a szavazásnál a többség dönti el a hatalom birtoklását, addig a polikráciánál a választás dönti el, hogy bárki milyen rend és törvények alapján szeretne élni. Tehát egy területen egyszerre lehet pl. több rendszer, kapitalizmus, szocializmus, kommunizmus, liberalizmus, csatlakozhat egyházi vezetéshez, etnikumhoz, nemzethez, legyen az kisebbség vagy többség. Bármilyen olyan társadalmi csoporthoz ami elég nagy ahhoz, hogy képes legyen magát önkormányzatilag irányítani, működtetni.

A demokrácia a többség diktatúrája. Még akik a többségre szavaznak, azok között is sokan vannak, akik kényszerűségből, a nincs jobb elvből adódóan szavaznak a többségre. A demokrácia győztese mindig egy torz rendszer részeként jut hatalomra. Torz, mert a média is torzít, hiszen láthatjuk, hogy a kisebbségi vélemények egyáltalán nem vagy alig jutnak szóhoz. Amikor látszólagosan néha szóhoz is jutnak akkor is csak manipulálva, lényegtelen kérdésekről szólhatnak meg egy-egy igen rövid időre. A csak tv-t nézők aránya is igen magas, ezáltal teljesen torz valóságképet kapnak a tv-n élők. Az internet ugyan kicsit segít de, mindhiába, hiszen a többség még mindig a tv-ből „tájékozódik” csak. A demokrácia torz a szavazások miatt, hiszen listán bármely gazembert be tudnak juttatni a parlamentbe és ez által a hatalomba. A többséget nem szerzett egyénekre adott szavazatok elvesznek. Így a 2/3 é az 50% soha nem annyi. Torz a választási küszöb miatt is, hiszen az új kis érdekes, kreatív pártok véleménye egyáltalán nem kaphat szót. Igen sok kis párt van, mégse hallani a médiában szinte soha semelyikről. Ha hallani is néha, az olyan, mint pl a kétfarkú kutyapárt. Ennek célja a kis pártokból való gúnyűzés. Ezzel igyekeznek mindet egy kalap alá venni és nevetségessé tenni. A demokrácia képes áldemokráciaként működni, ahol a színen megjelenő pártok valójában mind egy tőről fakadnak, egy valódi hatalmi góc irányítja őket, a demokrácia nevű színház részei, díszletei. Valódi demokrácia csak kevés helyen van, ha van egyáltalán.

De mi a baj még a demokráciával?  Erre elég körbenézni a világban. Számtalan problémára nem ad választ a demokrácia. Csak felsorolás szerűen és kiemelve néhány területet, mivel ennek kibontása és terjedelme igen hosszadalmas lenne. A munkanélküliség, az országokon belüli és országok közötti feszültség. A kapitalizmus problémái. Az erőforrások kimerülése. A szavazásokkal elégedetlen tömegek. A nemzetiségi problémák. Etnikai feszültségek. Elég  csak  Magyarország és a környező országok és elcsatolt területek viszonyaira gondolni. Vagy a volt Jugoszláviára és most Ukrajna háborúira. Erdély tarthatatlan helyzetére. A demokrácia nem oldja meg ezeket a problémákat elvéből adódóan. A demokrácia a többség diktatúrája és a többség döntése nagyon-nagyon sok embernek nem tetszik.

Mondhatjuk, hogy a demokrácia jobb rendszer, mint a diktatúra. Természetesem. Hiszen ott a diktátor dönt, egyedül, míg a demokráciában a többség, a nép dönt. A démosz, a nép. Még ha sokszor ez látszólagos vagy álságos is. Sokszor a szájukba adják a szavazás szabadságát, a fősodratú média miatt, ezáltal illúzió a szavazás.

Mivel a demokrácia torz, a többség is csak illúzió. Nem ritkán összességében többen vannak akik nem a „győztesekre” szavaztak, mégis el kell szenvedniük a „győztesek” hatalmát. Hát, mint mondják ilyen a demokrácia, de még nem találtak ki jobbat. Ilyen a kapitalizmus is, rengeteg bajával, de ugyebár még nem találtak ki jobbat. A diktatúra szerkezete egyszerű, a demokrácia sokkal bonyolultabb, ugyebár drágább is. Hisszük, hogy a bonyolultabb az fejlettebb, és ezáltal jobb is. Ez szinte mindenben így van a tudományban, a műszaki termékeknél.

A demokráciánál jobb és igazságosabb rendszer, világrendszer a polikrácia lehet. Bonyolultabb, decentralizáltabb és igazságosabb. Ahol főleg nem a többség szavazata dönti el, hogy bárki, én, más dönti el, hogy milyen rendszerben, közösségben, milyen törvények szerint kíván élni, milyen csoport elveivel azonosulhat, hanem a saját konkrét választása. Szavazás helyett választás. Óriási különbség. Ha bárki szavaz, attól még az élete egyáltalán nem biztos, hogy olyan rend szerint, olyan keretek között történik, ahogy ő szavazott.

A polikrácia lényege a szavazás helyett a választás. Amely rend, vagy rendszerre, törvényi kereteket választod, aszerint is élhetsz. Már ha van akkora számú, közösség amihez ha csatlakoznál, ami képes magát önkormányzatilag menedzselni.

Ha Magyarországról átmegyünk pl. Szlovákiába, a határon hirtelen más törvények lesznek ránk érvényesek. Pedig ott is, itt is magyarok vannak. Ez nem jó. Amerikában minden államnak vannak saját törvényei. Az embereknek a határ átlépése során hirtelen más törvények mentén kell élniük. A törvények hatálya a földterülettel van összefüggésbe. A rendszer mozaikos. Az emberi szerveződések és csoportok, valós közösségek pedig egyáltalán nem ilyen módon léteznek. Átfedések vannak. Például élnek Magyarországon és Szlovákiában is magyarok és szlovákok. Mégis egy határ elválasztja őket. Közösségileg, önkormányzatilag. Ez így nem jó.

Egy adott ország területén számtalan felfogású ember, közösség él. Élnek kapitalista rendszerben hívők, élnek olyanok akik inkább élnének szocializmusban, a Kádár rendszerben, élnének a kommunizmus elvei szerint. Mások egyházi rend keretei között szeretnének élni. Megint mások saját etnikumuk törvényei szeretnének élni. Legyen az kisebbség vagy többség stb. De nem lehet mert a demokrácia, a többség diktatúrája ezt nem engedi.

A polikrácia egyik lényegi eleme, az, hogy az mennél jobban megvalósítsa, azt egyszerre több párhuzamos rend éljen egy adott területen egyszerre. A szavazás helyett a választás érvényesüljön. A rendszerek és törvények ne úgy működjenek, mint most az országhatároknál. Durván hirtelen a határtól mindenre és mindekre kiterjedően megváltozzanak. A rendszer legyen egy területen, országban átfedő. Több rétegű rendszer.

Egyszerre élhetnek egy ország területén a vadkapitalizmusban hívők, a szociáldemokráciában hívők, a szocializmusban, a kommunizmusban hívők. Például ha a szocializmust, kommunizmust is lehet, hogyha csak olyanok alkották volna akik valóban hittek benne, talán máig is működne. De nem így volt. Nagyon sokaknak nem tetszet az a rendszer és szétzihálták. Jött helyette a mindenkire kötelező kapitalizmus. Sokaknak jó, de sokaknak nem jó. Ott van pl, a munkanélküliség, ami a szocializmusban nem volt. A gazdagok és szegények viszonya. Eldöntheti egy csoport, hogy megvédi az embereket a túlzottan gazdagoktól, saját rendeleteikkel. Hiszen gazdag nem lehet sok szegény nélkül. A kérdés az, mi vagyunk a rendszerért vagy a rendszer van miértünk. Vagy más szemszögből, a többségi nemzet úgy érezheti, hogy élősködnek rajta más csoportok. Vagy fordítva, a kisebbség úgy gondolja jobb lenne neki saját uralma alatt, mert elnyomja a többség. Mások a liberalizmust ócsárolják, és keresztény erkölcsös nevelést és vezetést, törvénykezést szeretnének, maguknak és gyerekeiknek. Megint mások liberális felfogásúak, és olyan törvények között szeretnének élni, ami nekik megfelel. Más csoportok saját pénzt, szeretnének, a kamatozó pénzrendszer helyett, esetleg kötött deviza gazdálkodást. Mások, akik azt gondolják, hogy gyarmatként működik országuk és minden módon megvédik tagjaikat aki hozzájuk csatlakoznak. Más csoportok a munkanélküliség problémájára a mostaninál sokkal jobb válaszokat adnának, mint az aktuális mindenkire vonatkozó mostani többségi politika, többségi diktatúra. Mások az igazságügyre is jobb megoldásokat alkalmaznának, a mostani évekig tartó elhúzódó pereskedések helyett. A sok helyen többé kevésbé korrupt pénznyelő, lassú jelenlegi, igazságügy ahol pénzsóvár ügyvédek és ügyészek hada élősködik. Egyes csoportok leegyszerűsíthetik, megjavíhatják, meggyorsíthatják igazságszolgáltatásukat. Mások a jelenlegi rendőrség monopóliumát is megváltoztatnának. Saját hatékony bűnüldözési, bűnmegelőzési megoldásaikat kínálnának tagjaiknak. A büntetés végrehajtás is megváltozhat. Az oktatásügy, az egészségügy, a szociális rendszerek megoldásai és finanszírozási formái is többfélék lehetnek. Az oktatási rendszer manapság az internet világában az iskolapaddal kezd ősi monopolizált csökevénynek tűnni. Sok haladó megoldás létezhet. Miért mondja meg az uralkodó hatalom, hogy egyes bármily csoport és etnikum mit tanítson gyerekeinek. A nemzeti kerettanterv az egy uniformizált feleslegesség. Mások az adórendszert módosítanának. Jelenleg adórendszer tulajdonképpen „vevőrendszer” elveszi az emberektől a jövedelmüket. Hazugon adónak nevezik, mintha az emberek adnának. Elképzelhető olyan csoport valódi adórendszer, ahol a jövedelemet az emberek konkrét közös célokra adnának. Pl bárki, bármely vállalkozó meghírdetheti, hogy ő épít itt-és itt egy utat, hidat. Ha van rá valódi adópénz akár meg is építheti, ha megfelel az előírásoknak. Nem lenne korrupció és mutyizós pályázati rendszer. Az adó kötelező lenne, de, hogy mire, azt mindenki eldöntheti. Kórházra, rendvédelemre, útra stb. Mindenféle az egész társadalmat érintő felsorolhatatlan eddig ki nem talált és ki nem próbált társadalmi megoldások sokasága lenne lehetséges párhuzamosan. A jobb, bevált megoldások átkerülnének az egyik csoportból a másikba.

A jelenlegi rendszer összes eddig fel nem sorolt elemének változtatására is sor kerülhet. A társadalmak evolúciója, fejlődése jelenleg a globális dogmával, a demokráciával jelenleg meg van béklyózva. 

De meddig terjedhet egy-egy csoport szabadsága. Ameddig mások szabadságát nem korlátozza vagy lényegesen nem korlátozza.  

Természetesen rengeteg törvény és intézmény egy-egy területen országban ettől fogva is csak mindenkire kötelezően működhetne. Pl a közlekedés, a környezetvédelem, a nagy közös mindenkit érintő beruházások finanszírozása és menedzselése, mint utak, hidak stb. A mindenképpen közös dolgok a közös fizikai területtel és élettérrel függenek össze, a korlátozott erőforrásokkal, a vizek, a levegő, a föld, a nagy közös létesítmények, atomerőmű, olajfinomító, hidak, utak, repülőtér, egyes kórházak. stb. Ezeknek mindenképpen közösnek kell lenniük. Ezek egyenként eldöntendő kérdések.

A polikrácia másik fő elve az, hogy csak azt érdemes központosítani, ami feltétlenül szükséges. Mindenhol ahol lehetséges szabad teret kell engedni a sokféle társadalmi megoldásnak. Ahogy a szocialista központi tervgazdaságot felváltozza a sokszínű kapitalizmus ugyanúgy a központi szinte homogén államrendszert felválthatná társadalmi megoldások sokasága. Természetesen lenne egy-egy országonként létező központ, ahol a közös erőforrások kezelését, építését megvédését, menedzselnének. Továbbá a központ, az alkotmánybírósághoz hasonlóan keretet, felügyeletet szabna az alrendszereknek, hogy  ne sérüljön mások szabadságának joga illetve minimálisan megengedhető módon.  Minden működő közös rendszer, intézmény felülvizsgálata szükséges lenne, vajon mindenképpen érdemes –e  közösben fenntartani.

A polikrácia megvalósulása történhetne szavazással, mintegy sima átmenet a demokráciából, de történhet forradalommal, mint sok más régebbi esetben.

Miért nem utópia a polikrácia? Mert nem olyan általános mindenki számára kötelező, erőltetett  megoldást hírdet a társadalom problémáira, mint a szocializmus és kommunizmus eszméje. A polikráciában az alrendszerekből az átjárás egyikből a másikba lehetséges. Nincs kötelező elv.

Amint a rendszer választások, vagy forradalom útján győz, fel kell állítani az új rendszert. Meg kell hozzá teremteni a törvényi feltételeket. Ez hasonló, mint amikor Magyarországon bevezették a kapitalista gazdasági szervezetek működési kereteit, törvényeit.

A polikrácia működési keretei törvényei is hasonlók lennének. Részleteiben kidolgozandóak. El kell dönteni, mi lesz központi ellenőrzés alatt és mi nem. Létre kell hozni egy új választási rendszert, aminek mennél hamarabb fel kéne állnia. Tehát a demokráciában történő szavazás után hamarosan következne egy a polikráciaban történő választás. Választásra indulhatna bármely párt, etnikum, csoport, nemzet, egyház, nemzet, nép, népcsoport stb. A választók döntenének el, hogy megy csoporthoz kívánnának tartozni. Tehát nem szavazni választani. Minden alrendszer örökölne induláskor a központi rendszer törvényeit. A rendszer felállása után ezeknek a megváltoztatása történne, alrendszerenként különböző módon. Minden törvényi változtatást az alkotmánybírósághoz hasonló központi felügyelet hagyná jóvá vagy utasítaná el. A központ döntené el, hogy mi felel meg a polikrácia és új együttélés új elveinek.

Amennyiben más országokban pl a szomszédos Szlovákiában, Romániában is hasonló rendszer győzedelmeskedne, a határok is más értelmet nyerhetnének idővel. Közös alrendszerekbe tömörülhetnének magyarok, nem magyarok és más csoportok. Határokon átívelő csoportok és törvények lennének. Az oktatás átnyúlhatna, bármely nyelven. A határok, mint közigazgatási területek maradnának fenn, esetleg megváltozhatnának idővel szavazás alapján.  Nem száműzhető a szavazás mindenhonnan a polikráciában se. Legyen atomerőmű vagy ne legyen. Változzon a határ vagy ne. stb A trianoni sérelem nem lenne olyan súlyos, szinte észrevehetetlen lenne. Mindez úgy történhetne, hogy a szlovákok, románok jogai nem sérülnének.

Ugyanilyen módon a világ számtalan országának problémái megoldhatók. Polikrácia nem valósulhat meg, addig, amíg az ellenzői számára hatalmi kérdések fontosabbak. A hatalomból jól lehet élni egy kis csoportnak. A polikráciát meg kell érteni, ki kell fejleszteni, ki kell dolgozni és ki kell harcolni.

Polikrácia a gazdaságban. Itt két fő dolgot lehet mondani. az egyik az átmenet, a másik a kész működő gazdasági rendszerek. Vegyük pl, azt, hogy miképpen működhet egyszerre szocializmus és kapitalizmus. A könnyebb válasz a második. Amikor már szétváltak a tulajdoni viszonyok. Kész a rendszer. Azaz vannak akik tulajdona azaz magántulajdonban van. Más alrendszerben, pl a szocialista alrendszerben meg a tulajdon közös. Tehát lennének közös szocialista módon működtetett üzemek és kapitalista módon működtetek. A szétválás a nehéz dolog. Nehéz, mint a tsz-esítés, nehéz, mint az államosítás. Mindenki a vagyonát, tulajdonát, részvénymennyiséget odavinne amely alrendszerbe akarja. Ily módon elkerülhetetlen a tulajdonok és tulajdonrészek átvándorlása.

Más megoldás szerint, egy szűkített verziójú szocializmus működne, ahol az tagok egyéb jogai és kötelességei teljesülnének. Ingyenes oktatás, ingyenes orvosi ellátás, szociális rendszer kibővítése, munkanélküliségre saját szocialista megoldások. Mivel a szocializmus megbukott, nem biztos, hogy túl sokan választanának, de akik választanának, biztos hinnének is benne, mert csak olyanok lennének benne akik valóban hinnének benne és nem lennének tömegével desrtuktív elemek. A kommunizmus is hasonló. Más kapitalista megoldások és alrendszerek is működhetnének, amik modjuk sokkal emberbarát alrendszer, pl szociáldemokrácia és változatai. Alrendszertől függő személyre szabott fizetés, adórendszer, szociális háló de akár egy cégen belül is.

Hetente a polikráciát fejlesztő beszélgetéseket, vitafórumot tartunk Budapesten a témáról. Mivel ez egy eszméjében is fejlődő rendszer. Ha érdekel jelentkezz az alábbi mail-on. Csatlakozhatsz egy új forradalmi társadalmi rend fontos részleteinek kidolgozásához és népszerűsítéséhez. Éljen a valódi SZABADSÁG!!

 

helemf@citromail.hu

 

 

 

 

ióúüoáhs

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 11
Havi: 51
Össz.: 10 619

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Polikrácia! - © 2008 - 2024 - pol.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »